Kertészeti tanácsok
Hasznos tippek és útmutatók a sikeres kertészkedéshez
Tavaszi munkák a kertben
A tavasz az egyik legnépszerűbb évszak a kertészkedők életében, hiszen a hosszú téli pihenő után végre ismét lehetőségünk van a szabadban lenni, és végre hozzá kezdhetünk a kertünk szépítéséhez.
- • Első lépésként, a tartós fagyok elmúltával, távolítsuk el a téliesítéshez használt, védelmet nyújtó eszközöket, illetve a téli hónapok alatt felgyűlt kerti hulladékot, a felhalmozódott avart, ágtörmeléket!
- • Talajelőkészítés, tápanyagutánpótlás: Az eredményesség érdekében rendkívül fontos egy teljes, alapos átforgató ásás, és ezzel együtt az alapos gyommentesítés, ami lehet kézi, vagy akár vegyszeres is. A növényeknek nem csak az ültetéskor kell biztosítanunk jó minőségű földet, hanem egy hosszú téli időszak után az "elhasznált" föld felfrissítéséhez a tápoldatozás, a trágyázás, vagy a komposztos tápanyag utánpótlás gyakran nélkülözhetetlen.
- • Az egyik legfontosabb tevékenység a metszés, mivel a metszéssel alapozzuk meg az adott növény számára az adott évet. A gyümölcsfákat így ösztönözhetjük gazdag terméshozamra, míg a virágzó növények a metszésnek köszönhetően díszítik majd a kertünket szebbnél-szebb színes és illatos virágokkal. Szintén metszést igényelnek a különböző díszfüvek is, amelyek új hajtásai metszés nélkül egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen találnak utat maguknak az elszáradt szálak között. Sok növényt ilyenkor kell visszavágni, hogy a megfelelő forma kialakulását, és az egészséges fejlődést elősegítsük. A különféle növényeknek eltérő az ideális metszési idejük, a rózsákat a tartós fagyok elmúltával, már kora tavasszal kezelésbe vehetjük, a sövény nyírását a tavasz közepére is halaszthatjuk. A tavasszal virágzó cserjéket (pl. aranyvessző) csak virágzás után, míg a nyáron virágzókat kora tavasszal metsszük! A gyümölcsfák közül az alma- és a körtefát korán, míg a kajszi- és őszibarackot a rügyfakadáshoz közelebb, a fagyveszély elmúltával érdemes metszeni. A metszés után a fákon és bokrokon sebek maradnak vissza, melyeken keresztül különböző, káros mikroorganizmusok kerülhetnek be a növény edénynyalábjaiba. Ezért fontos a metszést követő utókezelés. A sebeket be kell kenni olyan sebvédő anyaggal, amely távol tartja a vizet és a levevőt, vagyis fertőtleníti a keletkezett sebet.
- • Lemosó permetezés: A kora tavaszi időszak egyik legfontosabb tennivalója a kertben a lemosó permetezés, melynek segítségével a permetlével lemossuk a növény ágait, törzsét. Ezzel ebben a kora tavaszi időszakban a fák felületén még a nem károsító kártevők, valamint a kórokozók elpusztítása a fő cél. Segítségével megelőzhetünk súlyos károkat okozó betegségeket, és kártevők által elszenvedett veszteségeket. A lemosó permetezéssel megalapozhatjuk a növény egészségét, hogy az aktív tavaszi, nyári, őszi időszakban elkerüljék a betegségek és teljes pompájában díszíthesse a kertet. Fontos, hogy a lemosó permetezést minden esetben a metszést követően kell elvégezni!
- • És ha mindezekkel végeztünk, akkor jöhet a számomra legkedvesebb feladat: az üres virágágyások, még kihasználatlan kertrészek, növénytartó edények beültetése a vágyott növényekkel! Fontos, hogy az ültetés alkalmával tartsuk szem előtt a növények igényeit! Érdemes jól átgondolni, kicsit utánanézni, megtervezni, hogy mit, mikor és hova szeretnénk ültetni. Ha jól csináljuk, fantasztikus kerti tereket, illatozó virágpompát varázsolhatunk a kertbe.
Ültetési hibák - amit mi azért sem fogunk elkövetni!
A növényültetésnek fontos szabályai vannak, amelyek ismeretében szebbnél szebb kerteket alkothatunk. Azonban, ha ezeket a szabályokat nem vesszük figyelembe, maximum csak rövid ideig élvezhetjük munkánk eredményét. Amennyiben úgy dönt, hogy növényt ültetne otthonában, mindenképpen nézzen utána, hogy az adott növény milyen életkörülményeket igényel, és biztosítsa ezeket neki akár a kertben, akár a lakásban ülteti el, illetve lehetőség szerint kerülje el az alábbi hibákat!
1. Rossz időpontban ültetünk
Az egynyári dísznövények, palánták sokszor már kora tavasszal megtalálhatók a piacokon, a kereskedelmi egységekben. Az árudában is sokan keresik a muskátlikat, balkonnövényeket, egynyári virágokat. Ezek a növények szépek, színesek, nehéz nekik ellenállni. De tudni kell, hogy ezeket a növényeket fűtött körülmények között nevelik, és a mostani hűvös időjárás miatt még a következő időszakban is a fűtött növényházakban lesz a legjobb helyük. Ha most kerülnének kiültetésre, akkor a virágok hamar betegek lesznek, megfáznak, fejlődésük lelassul, vagy akár le is áll, a növény elpusztul. Mindezek miatt érdemes megvárni a jó időt! Amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan 10 fok fölé emelkedik, a növényeket már nyugodtan ki lehet ültetni a szabadba. Addig is érdemes tavaszi virágzású növények közül választani. Ültessünk kankalint, szegfűt, százszorszépet, pázsitviolát, kőtörőfüvet, tatárvirágot, és egyéb évelőket!
A szabad gyökerű lombhullató növényeket a nyugalmi (lomb nélküli) időszakban, fagymentes időben, amikor a talaj sincs átfagyva, elvileg bármikor elültethetjük. Az ültetés két fő időszaka azonban ősszel (október végén-novemberben), és kora tavasszal (február végén-márciusban van). Az őszi ültetés előnyösebb, mert a növény gyökerein ejtett sebek még gyógyulni kezdenek, tavaszig a gyökeresedés is beindul. Tavaszi ültetés esetén a növénynek kihajtásig kevesebb ideje van a gyökérsebek begyógyítására és a begyökeresedésre. A fenyők (tűlevelűek és lomblevelű örökzöldek, tuják) legmegfelelőbb ültetési időszaka tavasszal van, március végén-április elején. Az évelőket is tavasszal és ősszel ültethetjük, de figyeljünk a virágzási időszakokra: a tavasszal virágzókat ültessük ősszel, a nyáron-ősszel virágzókat pedig tavasszal!
2. Nem tervezzük meg az ültetés helyét
A növények helyének kijelölésénél fontos szempont, hogy a hely mennyire benapozott. A színes lombú cserjék általában sok fényt igényelnek, különben leveleik zöldek maradnak. Az árnyékkedvelő növények ideálisak a kert sötétebb, fák alatti vagy északi fekvésű területeire, mivel kevesebb fénnyel is beérik. A legnépszerűbb fajok közé tartoznak az árnyékliliomok, páfrányok, egyes tűzeső fajták, tollbugák, valamint a gyöngyvirágok. Fontos kérdés a talaj általános nedvessége, azaz mennyi vizet tudunk a növénynek öntözés nélkül biztosítani. A vízigényes növények nedves, tápanyagdús talajt kedvelik, amely jól tartja a vizet. Rendszeres és bőséges öntözést igényelnek, mivel természetes élőhelyük a nedves, vízparti vagy mocsaras területek. Legnépszerűbb vízigényes növények pl. a fűzfafélék, a nőszirom, az árnyliliom, és a páfrányok. Ezzel szemben a szárazságtűrő növények ideálisak napos, forró kertekbe és alacsony vízigényű kertek kialakításához, mivel jól bírják a hosszan tartó aszályt és a tűző napot. A legnépszerűbb fajok közé tartozik a levendula, a zsálya, a varjúhájfélék, a kövirózsa, valamint a cickafark, amelyek mulcsozással kombinálva minimális öntözést igényelnek. A talaj fajtája és kémhatása is fontos: savas-e vagy meszes, és hogy mennyire kötött, vagy laza, vagyis, hogy mennyire ásható. Emellett még fontos a tápanyagtartalom is: általában véve amennyire sötét, annyira tápanyagdús egy talaj. Az odaillő növényeket úgy helyezzük el, hogy végleges méretükkel számolva 10-15 év múlva is elférjenek. Ez elsőre talán kicsit szellősnek fog tűnni, de később sok munkát spórolunk vele.
3. Túl kicsi ültetőgödör
Fontos, hogy mindig megfelelő méretű ültetőgödröt ássunk a növényünknek! A fák 1x1x1 m, a suhángok és a bokorfák (tőtől elágazó fák) 80x80x80 cm nagyságú gödröt igényelnek. A cserjék számára 60x60x60 cm vagy 40x40x40 cm szükséges. A kellő méretű ültetőgödör jó kezdeti növekedést biztosít a következő 1-2 évre. Az ásás során tegyük külön a humuszban gazdag feltalajt és a tápanyagban szegényebb altalajt! Később, a visszatemetés során tegyük alulra a humuszban gazdag talajt! Alaptrágyázásként ezt a talajt még érett istállótrágyával vagy komposzttal keverjük össze. Fontos, hogy érett trágyát használjunk, mert a friss trágyától a gyökerek elrothadnak.
4. Elmarad a gyökerek beiszapolása
A beiszapolás nagy mennyiségű víz kijuttatását jelenti a növény tövéhez, amely "iszappá" változtatja a talajt. Ez a nedves földkörnyezet tökéletesen körülöleli a gyökereket, és megszünteti a közöttük lévő légbuborékokat. A gyökerek beiszapolásával biztosítjuk a növénynek a kellő nedvességet, és hogy a talaj összetömörödjön a gyökerek körül. A szabadgyökerű lombhullatók gyökereit először éles ollóval visszavágjuk, azután érett trágya és agyagos föld 1:1 arányú keverékébe mártva pépezzük. A növényt olyan mélyre ültessük, ahol eredetileg volt! A növényt a gödörbe helyezzük, félig visszatöltjük földdel. Megöntözzük a félig feltöltött gödröt. A víz hatására a föld leülepedik, majd a maradék földet is hozzáadjuk, és újra alaposan megöntözzük. A tő körül alakítsunk ki egy kis földtányért, hogy a víz ne folyjon el a későbbi öntözések során! Az iszapolás elmaradása gyakran a csemete kiszáradásához és pusztulásához vezet, ezért minden szabadgyökerű ültetésnél javasolt alkalmazni.
5. Elmarad a szabadgyökerű lombhullatók ültetés utáni visszametszése
Az ültetett szabadgyökerű növény elveszti gyökereinek egy részét, ezért metszéssel hozzuk egyensúlyba a gyökérzetet és a lombot. A szabadgyökerű fákat úgy metsszük, hogy kiválasztjuk a korona sudarát képező vezérvesszőt, és 2-4 oldalvesszőt. Ezeket meghagyjuk, a többit eltávolítjuk. A meghagyott vesszőket hosszúságuk felére-kétharmadára úgy metsszük meg, hogy e képzeletbeli kúp mentén helyezkedjenek el! A díszcserjéket 20-25 cm-rel a föld felett vágjuk vissza egészséges, jól fejlett rügyekre!
Természetesen még sok szakmai fogást lehetne az ültetéssel kapcsolatban említeni, de ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, a növényeink nagy valószínűséggel egészségesen, és hosszan fogják kertünket díszíteni.